Eltemettek már sokakat,
minden egy nagy Temetés itt.
S akik lekerültek nehéz sárcipőink
alá, oly messzire kerültek tőlünk, hogy
hangjuk-illatuk ködlő-távoli.
És amit ők láttak és elmondtak
vagy suttogtak
vagy ordítottak
nekünk bizalmas éjeken, csak tudjuk,
de nem láttuk mi magunk.
Pusztul a világ,
de mindig jönnek új lélegzők.
Szűnhetetlen, ami van.