Apám félig székely, félig hispán, apám félig német és háromnegyedrészt maláj, apám félig magyar, vagy tán egészen az, apám messze bejárta a golyóbist, apám egy hős, apám benne van a történelemkönyvekben, apám fél kézzel fojtott meg tigriseket, apám köveket pattintott, apám deszkákat is szögelt össze, ha épp arra volt szükség, apám erős és barbár, apám lekötözte anyámat, és anyám úgy szülte meg apámat, apám nem egy buta ember, apám mégis rendszerint elbassza a dolgait, apám épített dómokat is, apám középen választja szét a haját, mégis elbassza rendszerint a dolgait apám, akármekkora hős és akármennyire nem olyan buta, apám ölt embert, az apámat, apám gyakran besúgja apjának fiát, apámat olyankor ki is végzik, de ezen apám csak röhög, mert apám bizony ott volt Isonzónál, apám ott volt Drezda bombázásánál, apám úgy félt, úgy fosott akkor apám, hogy apám félelmében kiverte ott lenn, apámék pincéjében, pedig azelőtt apám hogy kihúzta magát, ha apám pisztolyt foghatott és ujjainak izgatott remegését érezhette a ravaszon apám, csak apám és a ravasz, a ravasz apám, aki nemzeteket egyesített és választott szét, ha apai kedve úgy tartotta, a kegyes apám, aki egy pofon után megengedte apámnak, hogy bocsánatot kérjen csínyéért, a kéjenc apám, aki tejszínhabot nyomott felesége pinájára, lenyalogatta és csak utána kezdett bele az aktusba, a bölcs apám, aki minderről hallgatott apámék előtt, sunyított csak apám, mert tudta, hogy ez nem egyezik apámék kőkemény szabályaival, apám aztán rákapott a szivarra és a bőrkanapéra, és akkortól fogva apámnak már sokkal több mindent szabadott, apám rájött arra is, hogy szereti Bach zenéjét, de nyílt színen persze letagadta ezt az apám, és apám örök meggondolatlanságára jellemzően le is zsidózta Bachot szépen apám, jaj de szeretett zsidózni az én apám, de az én apám nagyon szeretett még portugálozni is, simán leportugálozott bárkit apám, ha nem tetszett neki a csízió, egyszer még le is magyarozta apámat, de akkor már igen meg volt hasonulva apám, nem is igen ment tükör közelébe többet, apám hazudós volt, egy olcsó hamiskártyás, apám csepűrágó volt, tüzet nyelt feszt, meg vodkát, azt nagyon szerette apám, úgy nyertek világháborút apámékkal, apám iszonyatosan öreg már, mégse bír leszokni a gügyögésről, habububu, mondja apám gyakran, és tetszik neki, amit mond, nevet magán apám, kineveti az apját is, ezt az egyet aztán igazán nagyon tud apám, nevetni, mindig nevethetnékje van apámnak, és addig rázza a nevetés, amíg könny nem szökik a szemébe, vagy addig sír az apám, míg el nem röhögi, apámban sokféle lehetőség megbúvik, apám egy hős, apám futott El-Alamein-nél, lába nem érte a sivatagot apámnak, apám gyilkolt arabot, árját, kreolt és meszticet, apám lemészárolt ezernyi nepálit, apám, a kéjenc, apám, a félős, a fosó apám nők ezreit hódította és dugta meg, apám apámmal is hált, apám nem szégyellős, csak nem szeret apámmal zuhanyozni a focimeccs után, apám megkopaszodott a karrierben, apám multicéget is vezet, apám stresszes és minyonnal a kezében megy ki futni a városligetbe, apámat annyira szeretem, hogy apámat nem állnék meg nap- és éjhosszat pofozni, apám legyint, apám nem bír elpusztulni, apám mindig mosolyog, amikor meghal.
Apám én vagyok.